Asszonyok ti jártatok
mögöttem
előttem
éltetek
anyák:
titkok tudói
láttok engem?
Egy pillanat emlék villan, nagyanyám hangja szól: anyám, mondja, anyám hozzád vágyom, és árvácskát ültet a sírra télen is
kékfehér apró szívós virág
nyílik bennem
tovább.
Váratlan hív a mozdulat:
áldást ad egy kérges kéz, simít, röpít vissza, oda, ahol volt
egy kislány, apró csillag,
fehér szoknya a fekete mellett
bújik csöndesen, csak vele legyen…
gyászfátyol
asszony,
kemény szálfa
bírni kell,
dacos szem, ismerem,
téged ki vidít?
Szád szorítod,
keményen harcolok,
apró kéz keres, kutat
anyám, merre vagy?
Könnyed én sírom,
asszonyom,
anyáim,
láthatatlan
szál csomóz,
tartva köt,
lüktető élet-zsinór,
nélkületek semmi vagyok…
Asszonyok mögöttem,
titkok tudói,
most én vagyok!
#vaskorgreta

Kép: J. Tomanek