Nyár van, a szabadságok ideje. Utazunk a Balatonhoz, a hegyekbe, vagy a tengerhez. Utazunk autóval, vonattal, repülővel, a kitartóbbak és környezettudatosak biciklivel.  Valami mást keresünk, más helyet, más embereket, más világot.  Élményt, változást.  Mást.

Más világ, másik világ. A mesékben is vannak világok, hazaiak és mások. A mese hőse is gyakran indul el világot járni, világot látni, pallérozódni, szerencsét találni. Azonban meg kell jegyezni, utazásának célja legtöbbször az, hogy megszerezzen valamit, vagy kiszabadítson, megváltson valakit. Indulhat napkelet felé, vagy amerre nyugszik a nap, mehet az északi szelek országába, vagy átkelhet 77 tengeren. 

És biztosan mondhatom, rengeget kalandban és kihívásban van része ezeknek az utazóknak! Én most egy különleges mesebeli utazásról szeretnék tudósítani. Arról az utazásról, amikor a mesehős a felső világba utazik.

A mesék azt tanítják, hogy van felső világ, alsó világ, középső világ, mert ebben a rendben a világ hármas tagozódású.  Nekünk, embereknek a lakóhelye a középső világ. Itt örülünk, gyűlölünk, harcolunk, szeretünk. Itt élünk, küszködünk, rombolunk, alkotunk. Innen indulunk.  Az emberek, állatok, növények világa ez a középső. Milyen az alsó világ? Milyen felső? (Figyelem: nem menny és nem pokol!!) Az a különleges, hogy az alsó világ és a felső világ éppen ugyanúgy néz ki, mint a középső. (Tudod: ami lenn van éppen olyan, mint a mi fenn van, és ami fenn olyan, mit a mi lenn van, ez az egy csodája)* Talán lakóikban mások, mert itt élnek a sárkányok, boszorkányok, ördögök, manók . A Nap és a Hold, a Szél  és  a Csillagok.  És ami biztosan más: másként telik és múlik az idő az alsó és felső  világban, mint itt, a középsőben.  Persze ezek a másvilágbeli lények át- átjárnak a középső világunkba, találkozhatunk velük itt is. Biztos vagyok benne, hogy láttál már sárkányt, vagy ördögöt, találkoztál már boszorkánnyal!  (Csak mondjuk valakinek, valaminek a bőrébe bújt bele, hanem épp a tiédbe, és nem mindig könnyű felismerni őket.)

Szóval ők, a másvilágbeli lények ki-be járkálnak világunkba, hoznak-visznek, (rabolnak), adnak és vesznek.  Néha látható és érzékelhető az ittlétük, néha olyan dolgot visznek el, rabolnak el, ami nélkül az élet nem mehet tovább, mert elszárad, elhervad, elpusztul. Sötétség lesz.  Ilyenkor mi a teendő? Hát útnak indulni, oda a másik világba! Szerencsénkre egy-két mesehős már megjárta ezt az utat, tudja, hogyan kell elmenni és visszatérni.  

Kövessünk most egyet (és még egyet) közülük, nézzük, milyen tanácsokat kaphatunk Jánostól, a disznópásztortól, aki az égigérő fán a felső világba jutott el.  A célja nem volt más, mint az elrabolt királykisasszonyt visszahozni, aki nélkül elszáradt a kert, kipusztultak a virágok, mert vele együtt eltűnt a szépség is a birodalomból.

Szóval hogyan induljunk útnak, avagy útikalauz felső világba utazóknak…

(Pontokba szedtem, így könnyebb lesz az utazás alatt követni a folyamatot)

1.) Ha a felső világba mész, legjobb, ha egy égigérő fát keresel! (Bár mások szarvasagancsara esküsznek, vagy egy létrára. És, ha estleg már van egy táltosod, azzal is könnyen célba érsz) De legegyszerűbb, ha körbenézel, és megkeresed a te égigérő fádat. Fajta nem számít (méret sem :-). )

Fontos tanács: tudd, hogy miért és kiért indulsz! Tudd, hogy mi a célod: például tanácsot kérni mész, vagy visszahozni valamit, ami idetartozik, ebbe a középső világba. Ha nem hozzád tartozik, akiért mész, akkor engedélyt kell kérned, mehetsz-e, utazhatsz-e érte.  (János a királytól kérte az engedélyt, a lány apjától ehhez ez úthoz, no nem adta meg könnyen, de ez off-topic) Ha magadért utazol, magadnak kell ezt az engedélyt megadnod.

2.) Egyedül nem fog menni-kell egy állatsegítő, egy tanácsadó.  Őt kérdezd, mit kell tenned, hogyan indulj útnak. (Ne csodálkozz, ezen az úton az állatok beszédét érteni fogod.) Ez a segítő sokféle lehet, Jánosnak malaca van. Malackája. Neked, lehet, hogy más lesz az állatsegítőd. Hogy ki? Meg kell keresni. Mondjuk előfeltétele ennek a kapcsolatnak, hogy légy jó az állatokhoz. Mert kikényszeríteni nem tudod, hogy segítsenek, mert önként jelentkeznek segítőnek.

3.) Hallgasd meg mit mond ez a segítő és kövesd a tanácsát, bármit mond, ne kételkedj, ne kérdőjelezd meg. 

4.) Jánosnak 7 réteg bivalybőr ruhát kellett felvenniem, talán azért, mert messzi megy és nehéz úton.  Erőbe és kitartásba kellett öltöznie, mert ehhez az úthoz az kellett. (Egyszer egy mesében azt olvastam, hogy menyétruhát öltött a mesebeli lány, így menyétként mászott a fára. ) Ehhez az úthoz idő kell és türelem, és folyamatos előremenet.  Meddig tart az út?  Amíg minden, ami rajtad van, ami földi, lehántódik, lekopik, leszakad rólad.  Ez lehet, hogy sokáig fog tartani, lehet, hogy 7 nap és 7 éjszakán keresztül mész majd.   De közben ügyesedsz, bátorodsz. (És ne feledd, ott egész más az idő mértéke, lehet, hogy földi időben ez az út pár perc, pár óra, de lehet, hogy pár év)  És egyszer csak ott lesz előtted a fenti világ. Ugrás! Légy bátror, ott is vagy!

5.) Nézz körül! Indulj el! Az fog szembejönni veled, amire, akire szükséged van! Kérdezz és hallgasd meg a válaszokat.

A kalandok és kihívások most jönnek majd még, hiszen itt élnek sárkányok, akiket le kell győzni. Jánosnak van egy jó tanácsa (na jó kettő):

6.) Amíg nincs erőd, amíg nem vagy kész, addig ne harcolj a sárkánnyal, addig szolgálj

Jó, ha szert teszel egy táltos lóra. (szert teszel: vagyis táplálnod kell, fel kell élesztened őt) Nélküle nem fog menni!  Keresd meg a táltosod! (És kövesd híven a tanácsait)

7.) És a hetedik szabály, tanács: mindig térj vissza! Az élet, életed itt folyik, zajlik a középső világban! Amire szert tettél, amit megtudtál, hozd vissza ide, ebbe a szép és csúnya, néha nagyon nehéz középső világba! Mert itt élünk és itt halunk, itt töltjük a sorsunkat…

Szerencsés utat, vándor!

*részlet a Tabula Smaragdinából

Az Égigérő fa meséjét itt  olvashatod:

http://mek.oszk.hu/04800/04833/04833.htm#3